Elnök: Rednik Elvira
Titkár: Kardos Magda
Pénztáros: Suba Irén
,,Látod ezt az asszonyt?” (Lukács 7,44)
Jézus ezt a kérdést Simonnak, a vallási vezetőnek tette fel azok után, hogy egy asszony bemegy a farizeus házába, megáll Jézus lábainál és azokat könnyeivel öntözi és hajával törölgeti. Simon ismerve annak múltját csak a bűnöst látja benne. Jézus viszont látja az ajándékozó szerető szívet is, ahogy mindenét hozzá viszi, nemcsak a drága olajjal tele alabástromot, hanem a sok bűn terhét is.
Ma is feltevődik az akkori kérdés.
Vajon milyennek lát bennünket Jézus? És milyenek vagyunk a világ szemében? Csak a bűnös asszonyt látja-e bennünk, mint Simon annak idején?
Tudunk-e ilyen bűnbánó szívvel leborulni Jézus lábaihoz? Oda tudunk-e mindent vinni mi is elébe és teljesen kiüresedni, hogy Ő majd betölthesse az űrt? Van-e bennünk ilyen szeretet?
Világítunk-e eléggé, hogy mások is észrevegyék a fényt? Tudunk-e másokat is vonzani Isten országa felé? Tovább adjuk-e az evangélium örömüzenetét?
Ne legyünk keményszívűek, hanem szeretettel forduljunk mindazok felé, akiknek szükségük van rá. Figyeljünk oda egymásra! Hallgassuk meg egymást! Emeljük fel a roskadozót! Bátorítsuk a bátortalant! Vigasztaljuk a gyászolót!
Töröljük le a könnyét a könnyezőnek! Adjunk enni az éhezőnek és inni a szomjazónak!
Egymás terhét hordozzuk, és úgy töltsük be a Krisztus törvényét, ahogyan Pál buzdította a galáciai gyülekezetet. Mozduljon meg a karunk és a lábunk szükség esetén! Kiált a sok tennivaló, csak nyissuk ki füleinket és szemeinket!
Mondhatnád, testvérem, hogy honnan idő és erő mindenhez? Annyi tennivalóm van, leköt a családom és a munkahelyem. Igen, de az erőt is az Úr adja, és bizalommal mondhatjuk, hogy “Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít”. A forrás nem mi vagyunk, mi csak továbbítjuk azt! Bármit teszünk, az az Isten dicsőségére legyen!
“A jótéteményben pedig még ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk.” (Gal 6,2)
Segítsen meg bennünket az Isten, hogy így legyen!
Rednik Elvira, Szilágycseh